130. És ki akar eltántorodni Ábrahám vallásától, hacsak nem az, aki bolondot csinált magából. Mi bizony őt választottuk az evilági életben. És bizony ő a Túlvilágon a kegyes igazak közül való.
131. És midőn mondta neki az Ura: "Légy muszlim!" Mondta: "Alávetettem magam a Világok Urának!"
132. Ábrahám örökül hagyta fiainak, Jákobbal együtt: "Ó fiaim! Allah kiválasztotta nektek a vallást. Ne haljatok hát meg, csak úgy, hogy muszlimok vagytok!"
133. Vagy talán tanúi voltatok annak, midőn a halál eljött Jákobhoz, midőn mondta fiainak: "Mit fogtok szolgálni utánam?" Mondták: "A te Istenedet fogjuk szolgálni és atyáid Ábrahám, Izmael és Izsák Istenét, az egyedüli Istent, és Neki vetjük alá magunkat."
134. Ez egy közösség volt, amely már bizony elmúlt. Annak az jár, amit magának szerzett. És nektek is az, amit ti magatoknak megszereztetek. És ti nem kérdeztettek meg arról, amit ők tettek.
135. És mondták: "Legyetek zsidók avagy keresztények, és akkor az igaz úton vezéreltettek!" Ó Mohamed, mondd nekik: "Nem! Mi Ábrahám vallását követjük egyenesként. Nem tartozott ő a társítók közé."
136. Mondjátok: "Hiszünk Allahban és abban, ami leküldetett hozzánk, és abban, ami leküldetett Ábrahámnak és Izmaelnek és Izsáknak és Jákobnak és a törzseknek, és abban, amit Mózes és Jézus kaptak, és abban, amit a próféták kaptak az Uruktól. Mi nem teszünk különbséget közöttük. És mi Allahnak vetjük alá magunkat."
137. És, ha ugyanabban hisznek, amiben ti hisztek, akkor a helyes úton járnak. Ám ha elfordulnak, akkor ők elszakadtak. Elegendő a számodra Allah velük szemben! Hiszen Ő a Halló és a Tudó.
138. Ez Allah vallása! És ki lehetne jobb Allahnál a vallását tekintve. Mi Őt szolgáljuk.
139. Mondd Mohamed: "Talán vitázni akartok velünk Allahot illetően? Holott Ő a mi Urunk és a ti Uratok. Nekünk is megvannak a magunk cselekedetei és nektek is megvannak a magatok cselekedetei. Mi Őt szolgáljuk tiszta és őszinte szívvel."
140. Avagy talán azt mondjátok, hogy: "Ábrahám és Izmael és Izsák és Jákob és a törzsek zsidók, vagy keresztények voltak?" Mondd: "Ti tudjátok-e jobban, vagy Allah?" És ki bűnösebb annál, mint az, aki elrejt egy nála lévő tanúságot, amit Allahtól kapott? Allah nem figyelmetlen azzal szemben, amit ti tesztek.
141. Ez egy közösség volt, amely bizony már elmúlt. Annak az jár, amit magának szerzett, és nektek pedig az, amit ti magatoknak szereztetek meg. És ti nem kérdeztettek meg arról, amit ők tettek.
Röviden: Továbbra is elsősorban az egyistenhívők eltévedése és győzködése a fő téma, ezúttal a folytonosságot Ábrahámmal és Jákobbal alakítják ki a versek.
Magyarázatok:
- A 138. versben a vallás szó valójában "szín"; arra utal, hogy minden és mindenki muszlimnak születik.
- A 140. vers arra a visszatérő motívumra utal, hogy a próféták sem zsidók, sem keresztények nem voltak, hanem muszlimok, csak ez a tudás az idők során elfelejtődött, elváltozott.
Szójegyzék:
